December 2.

Számtalanszor előfordul velünk életünk során, hogy olyan emberek kerülnek közelebb hozzánk – legyen szó baráti kapcsolatokról, kollégákról, esetleg szerelemről – akik mellett elfáradunk, elszívják energiáink, készleteink lemerülnek.

Többnyire észrevétlenül kúsznak be a mindennapjainkba.

Hogyan ismerheted fel őket könnyedén?

Kellemes, kommunikatív emberek, rajongásig szeretik „áldozatukat”. Sokszor pozitív visszajelzést adnak, azonban egy idő után váltanak és sajnálkozásba kezdenek. Vége – hossza nincs a panaszáradatnak. Sokat mesélnek addigi rettentő életükről, a rengeteg bántásról, mely érte őket. Hiszik, csak újonnan talált ismerősük segíthet rajtuk kigyógyulni az önsajnálatból; s azt is, végre nem lesznek áldozatok.

Nem egyszerű nekik segíteni, hiszen semmilyen kritikát nem fogadnak el; csak az általuk elképzelt álomvilág létezik, ahol minden tökéletes lenne, ha végre hagyná mindenki őket élni. folyamatosan felelősöket keresnek, miközben igyekeznek elterelni önmagukról a figyelmet.

Nem kell sok időnek eltelnie ahhoz, hogy gond legyen számukra, ha másokkal is tartod a kapcsolatot; ilyenkor maximális kisajátításra törekednek. Bűntudatot keltenek bennünk, amikor már nincs sem időnk, sem energiánk végighallgatni őket.

Mit tehetünk? Mit tegyünk?

Kedvesen, mégis határozottan a tudomásukra hozni, nekünk mi elfogadható még. Igyekezzünk pozitív példaként állni előttük. Felhívni a figyelmüket arra, az élet szép, tele csodákkal. Felesleges időpazarlás a sok panasz, a felelősök és főleg a hibások keresése; hiszen a felnőtt embert onnan ismerjük, meg – vállalja tetteit, szavait. Felelősséget vállal.

Nem hárít.

Nem magyarázkodik.

Elfogad…

….szeret

…..feltétel nélkül…..