2016. december 15.

Einstentől szeretettel:

„Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi.”–  Milyen igaza van. Számtalanszor tapasztaltam magam is, mennyire fontos, hogy természetes kíváncsiság hajtson bennünket céljaink felé. Ezzel mintegy megduplázhatjuk erőnket, akaratunkat, hiszen kellő belső hajtóerőt biztosít számunkra ez a motiváció.

“Bármelyik férfi,aki biztonságosan tud vezetni egy autót, úgy, hogy közben megcsókol egy csodaszép lányt, egészen egyszerűen nem adja meg a csóknak a kellően megérdemelt figyelmet.” – ez a gondolat arra utal, biztosítsunk kellő figyelmet annak a tevékenységnek, melyet épp végzünk. Ne morzsoljuk szét erőnket. Adjuk meg a kellő tiszteletet és figyelmet az általunk végzett cselekvésnek. Ezáltal önmagunknak is. Ott és akkor –  a jelenben.

„Az az ember, aki sosem hibázik, az még soha sem próbált ki semmi újat.”  – Mindannyian hozunk olyan döntéseket, melyek következménye nem szerez osztatlan örömöt bennünk. Sokszor mondom, hibás döntés nincs – nehézségekkel járó következmény van. Amikor megbotlunk, elesünk, ne keseredjünk el. Gondoljuk át, mit kell megtanulnunk, felismernünk a helyzetből. Nincs visszafordíthatatlan, végzetes döntés.

„Sose gondolok a jövőre – így is épp elég hamar eljön.” – élj a pillanatnak.” – Talán az egyik legfontosabb gondolat, hogy éljük meg a jelent. Az itt és most-ot. Keljünk úgy, hogy eltervezzük a napot, elhatározzuk, figyelünk magunkra és másokra, s így töltjük meg tartalommal az előttünk álló órákat. Este pedig tekintsünk vissza, s éljük át újra a szép pillanatokat.

„Ne arra törekedj, hogy sikeres legyél, inkább arra, hogy értékes.” – alkoss értéket.” – egyre többet dolgozunk, többet hajtunk, sosem elég semmi. Hosszú időbe telt, mire megéreztem és megértettem, hogy maradandót alkotni – nyomot hagyni – érzéseket és élményeket adni sokkal fontosabb, mint a sikerre törekedni. Hálás vagyok, amiért a munkám a szenvedélyem, mely minden nap energiával tölt el úgy, hogy közben segítek másoknak.

„Az információ nem egyenlő a tudással. A tudás egyedüli forrása a tapasztalás.” – Sokan kérdezték már meg tőlem, hogyan tudok segíteni másoknak, ha nekem is vannak elakadásaim. A válasz egyszerű. Tudom és átéltem azokat a lépcsőfokokat, ahonnan azok jönnek, akik hozzám fordulnak segítségért. Átéltem a saját mélypontjaimat, megéltem mélységeket és magasságokat. Tanultam nehéz helyzetekből, hoztam fájdalmas döntéseket, azonban egyet sosem tettem. Nem adtam fel. Sem a helyzetet, sem a felelősséget, sem a fejlődés lehetőségét. Ez a kulcs a végül dinamikus – harmonikus élethez. Ismerni önmagunkat, képességeinket, határainkat, lehetőségeinket, melyet csak a tapasztalás útján ismerhetők és érhetők el.

„Tanuld meg a játékszabályokat, és utána már csak játszanod kell. Persze mindenkinél jobban.” – A szabályok ismerete nélkül nem működik semmi. A mindennapokban való eligazodáshoz elengedhetetlen alapvető szabályok ismerete: illem, együttélés, odafigyelés, türelem, elfogadás és szeretet.