2020. március 9.

 

Nőnap-utó levél

Nekem.
Neked.
Mindannyiunknak.

Kedves Jud,

Nemsokára töltöm a következő születésnapom, és büszke vagyok a koromra. Halkan mondom, csak Neked, nem érzem 😉 Isteni a B oldal. Élvezem. Miért is írok most neked a messzi távolból? Máris megtudod. Elöljáróban annyit: legyen mentségemre a hosszú idő – négy éve készülök Neked ezt a levelet megírni. Tudod, pont akkor, 2016 márciusában hallgattam azt a zenét, amit majd megosztok Veled a levél végén. Ott, a londoni vasútállomás peronján ez a zene bömbölt a fülemben és eszembe jutottál a szöveget hallva. Nem kertelek, sírtam, miközben újra és újra elindítottam a számot még akkor is, amikor már a vonaton ültem és robogtam a reptér felé. Ott és akkor láttalak magam előtt először, ahogy állsz és mosolyogsz a kamerába boldogan és várod a következő éveket. A felnőtt létet. És csordultig volt a szívem érzésekkel. A pár londoni naptól és attól, ahogy eszembe jutottál. Hogy mit is mondanék én neked, ahogy a zenében is elhangzik a sok jó tanács. Négy évvel ezelőtt szerettem volna szavakba önteni én is Neked, de azóta kicsit felpörögtek az események és most tudtam csak leülni és szavakba önteni az „intelmeket”. Neked.

Íme.

Most, hogy a felnőtt lét kapujában állsz, hidd el, fantasztikus világ tárul eléd. Igen, lesznek buktatók, nem is kevés, de Te csak bátran porold le a térded, amikor elesel és igazítsd meg a koronád. Menj tovább, még akkor is, ha picit (vagy épp nagyon) sajog a lelked és könnycsepp csillog a szemed sarkában. Add be azt a fránya papírt a debreceni egyetemre és légy pszichológus. Ha nem mered? Mi történhet, lesz belőled egy fantasztikus pedagógus, aki a gyerekek lelkét is ápolja és kicsi később, másik úton megszerzed ezt a papírt is. Vagy egy hasonlót. Üsse kavics!

Használd bátran a muníciót, amit otthonról hozol. Azt a biztonságot, ami jellemez Téged már most is. Mosolyogj ugyanilyen sokat. Semmivel sem kevesebbet, ez nagyon fontos. Te leszel majd az inspráció azoknak, akik mikor elesnek még nem kelnek fel egyszerűen. Légy ott és tedd a dolgod. Akár kicsi, akár nagy. Menni fog. Már most tisztában vagy azzal, hogy erős vagy, csak nehezen hiszed még el. Mi történik, ha mégis elfelejted, amit most írok Neked? Semmi különös. Picit később fogsz azon dolgozni, hogy visszatérjen az erőd és főnixmadárként szárnyalj akár kontinensek között is. Légy élő példa arra, hogy bármire képes vagy, ha hiszel magadban. Mit szólnál, ha ezt például egy olyan utazással bizonyítanád csakis magadnak, ahol nagyon messzire utazol el teljesen egyedül egy hátizsákkal. Na, jó: üres bőröndöt vihetsz magaddal, ha rám hallgatsz, de csakis azért, hogy hozhass benne isteni cuccokat onnan. Hova is utazz? Azt majd Te eldöntöd, de szerintem nekem már van most is egy tippem.

Sokszor fogod érezni, hogy élet meg akar törni, mégse hagyd. Egyszerűen hangzik, mégsem mondom azt, hogy az lesz, amit tenned kell: tanulj a kudarcokból és kovácsolj belőlük előnyt. Ne siess és ne is siettesd a dolgokat. Igen. Számos dolog hosszú időt vesz majd igénybe, de van belőle. Mindig annyi, pontosan annyi, amennyi szükséges. Mindeközben az érzelmeid se rejtsd el. Ha örülsz, nevess, ugrálj, kiálts jó nagyot – ha fáj, ha bántottak, ha elbuktál, hát sírj. Szabad. Ahogy a Nagyid mondta nem is olyan rég: legalább elvisz egy infarktust. Egyet ne tégy: ne könyörögj senkinek. Amikor nem tisztelnek, amikor mindent megteszel és semmibe vesznek, kiadnak, akkor ott már nincs rád szükség. A saját érdekében sétálj el emelt fővel. Senkinek nem kell könyörögnöd, hogy az életed része legyen. Ha érti és érzi a helyét a közös világotokban, ott lesz. Ha nem tudja megtenni sem barátságban, sem szerelemben, akkor nincs melletted a helye. Nem kell várnod rá, amíg megérkezik. Higgy nekem, a himnuszban sokat megénekelt balsors Téged nem fog a lábadról ledönteni. Erősebb, bölcsebb leszel szépen lassan, apránként. Tanulsz minden egyes hibából és igen – megengedheted magadnak, hogy ezekből tanulj, épülj és bölcsülj. Értékes vagy, hiszen ismered a gyengeségeid és az erősségeid is. Erre építed már a szakmaválasztásod is. Ez segít majd a különböző helyzetekben is, amikor mások csak azt látják majd, hogy nem félsz lépni, nem félsz kilépni egy helyzetből és továbbmenni. Tudom, és kérlek, higgy nekem, képes vagy arra, hogy kimond az igazat. Kimondod majd, úgy, hogy ne legyen sem bántó, se sértő, mégis a te érdekeid védje. Az őszinteséged lesz a leghelyesebb politikád, szemben a játszmákkal, mézes-mázas hazugságokkal és … És nem kertelek: fájni fog ez sokszor. Néha napján majd magányosnak érzed magad, mégsem leszel az. Sosem leszel egyedül, mert a család és a barátok ott lesznek melletted, akik ugyanezeket az értékeket vallják. Így találod meg majd az erődet és osztozol ebben velük. Akár hosszú beszélgetésekkel, akár hallgatással. Lesz majd mobil is. Nem tudod, mi az? Majd megtudod …

Gyerekek? Tudom, hogy fontosak neked. Légy lelkes. Maradj is lelkes és bármennyire is igyekeznek megtörni vagy betörni, tartsd meg a lelkesedésed a következő generáció alakításában. Higgy a közösség erejében. Higgy a gyermekben. Abban a gyermekben is, aki benned van. Légy nyitott a világra. Menj, gyűjtsd az élményeket, legyen az színházi élmény, film, utazás, távoli helyek. Menj a tengerhez, imádni fogod és a hegyeket se hagyd ki! Olvass sokat, de ne többet, mint most a tizedéveid végén. Az pont elég lesz 😉 Mármint átlagban. Tanulj. Mindent, ami érdekel. Tanulj a gyerekektől is, hiszen ők minden nap új színt visznek majd az életedbe. Velük együtt tudod majd kölcsönösen alakítani és meghatározni a körülöttetek lévő világ arculatát. Fel fog gyorsulni a világ. Eszeveszett pörgés lesz nemsokára. Te fogod tudni megőrizni a nyugalmat magad körül sokaknak. Erre figyelj oda.

Mi is maradt hátra? Sok sikert kívánnom Neked és kitartást! Maradj ilyen mosolygós és optimista. És ne aggódj, ha néha összeomlik minden körülötted. Tudod, abból születnek a csodák. Mint eső után a szivárvány. Képzeld! Én láttam egyet Angkor fölött pár hónapja. Fantasztikus látvány! Kívánom Neked is ezt az élményt!

Szeretettel ölellek,
Judit(ka)

Ui: Képzeld, sokan még ma is így hívnak, pedig lassan …. Ja, és szólj a többieknek, veled együtt ők is írjanak levelet a tizenhétéves önmaguknak, úgy negyvenen túl. Hatalmas érzés és fantasztikus kaland – vagy fordítva? Nem is tudom.

És itt az ígért dal: