2018. augusztus 28.

 siker vagy bukás

 

Hányszor érezted már, hogy elbuktál? S vajon hányszor féltél attól, hogy el fogsz bukni, s ezért nem léptél, nem vágtál bele egy új útba vagy egyszerűen mondtál nemet. Amikor félsz a változástól, magától a jövőtől félsz. Amikor a sikertelenségtől félsz, egy falat vonsz magad köré, mely mindkét oldalról blokkolja az utad. Se ki, se be. Se előre, se hátra. Ez pedig fölemészt.

Hosszú évekig én magam is tartottam a változástól, s bár egyre jobban feszített a bezártság, szépen lassan a magam kudarcai alapján döbbentem rá, merre menjek, mit tegyek, s hogyan éljem meg a változásokat. A becsületes bukás sohasem szégyen. A félelem annál inkább. Ha ismered önmagad, a képességeid, azt, hogy miben vagy jó és hol van még mit fejlődnöd, akkor nagy csapások nem érhetnek. Fejlődni, továbblépni, s kiegyensúlyozottan élni akkor tudsz, ha megéled a változásokat. Ha mersz önmagad lenni. Ha kiállsz magadért, az érzéseidért, a tapasztalatodért, a gondolataidért. Értékeld a sikereid, hiszen a teljesítményed többet ér bármilyen nyereségnél. A sikert nem pénzben mérik. Ahol mégis, ott eleve elrendelt a kudarc – rövidebb – hosszabb távon, s egyenes út vezet a bukáshoz is, mely lehet anyagi vagy egészségügyi természetű is.

 

„Ha nem vagyok sebezhető, azaz senki nem bánthat, akkor nem is szerethet senki. Ha egyszer felveszem a páncélt, nem tudnak megérinteni. A védekezés az, ami megöl bennünket! Nem a támadás, hanem a védekezés a halálos. Szinte belepusztulunk a védelmező páncél viselésébe. A merészség, a vakmerőség, a bátorság gyakorlása az orvosság.” Feldmár