2019. január 17.

 

Szeretek tanítani. Miért? Mert szenvedélyesen szeretem átadni azt a tudást és tapasztalathalmazt, melyet magam mögött tudhatok. Szeretek tanulni, fejlődni és szeretem, amikor a gyerekektől tanulhatok. Teljesen más szemszögből látják a világot, annak az eseményeit, amiből hihetetlen tudásra lehet szert tenni nekünk, felnőtteknek is. S a mi feladatunk az, hogy a következő generációnak átadjuk minél többet abból, melyet mi magunk éltünk át.

Szeretek emberekkel foglalkozni, támogatni őket abban, hogy rátaláljanak a maguk útjára. Nem erővel megváltoztatni őket, hanem rávilágítani a vakfoltjaikra, amikor segítséget kérnek. Utat mutatni azok számára lehet, akik rádöbbentek már, hogy tévedtek. Nekem is van, hogy elveszek, természetesen. Mindannyiunknak, míg e bolygón élünk, hiszen a változás állandó, s mi ebben élünk. Hihetetlen a saját életemben tapasztalni azokat a hatalmas változásokat, melyet a világháló hozott az életünkbe az elmúlt pár évtized alatt.

Miért is írok ezekről? Mert az elmúlt években, lassan évtizedben, én magam is rengeteg élménnyel gazdagodtam, s volt, ahol nem volt lehetőségem átadni az ott kapott tudást. A ma reggeli olvasmány hogy – hogy nem, Nepálról szólt. Az ország, ahova azért utaztam pár éve, mert vonzott a nyugalma, a titokzatossága; s titkon reméltem, a mélyben háborgó lelkem békére lel. Mivel lettem gazdagabb, melyek azok a gondolatok és érzések, amik megfogalmazódtak bennem azóta, hogy onnan hazatértem? Amelyek a változást hozták az életembe, s egyenes gerinccel továbbléphettem?

A sebesség másodlagos. A haladás a fontos. Lépkedj, kocogj, fuss, csak ne állj meg. Apró lépésekben megvalósíthatóak az álmok, s a vágyak beteljesülnek. Ha elfáradsz, s ezeket elérni nem tudod – eszedbe se jusson azokon változtatni. Változtass a szemléleten, az odavezető úton, a módszereken, kérj segítséget, keress támogatókat. Figyelj azokra, akik körülvesznek.

Köss barátságot azokkal, akik tiszták, érzékenyek, s ne köss alkut. Dühös leszel, zavar támad a lelkedben néha napján? Ilyenkor a hirtelen döntéseket kerüld el, hiszen a következményeit hozzák magukkal. Valóban azt akarod? Van olyan is a környezetedben, akit nem kedvelsz? Sebaj. Esetleg olyan, akit utálsz? Figyelj csak, elárulok egy titkot: győzedelmeskedni fog feletted. Tényleg ezt szeretnéd? Ha nem, keresd meg benne a jót; fogadd el úgy, ahogy van; vagy sétálj el. A békéd a legfontosabb.

Amit teszel, szívből tedd; számolj a következményekkel; tedd, amiben hiszel. A hited segít át a nehezebb szakaszokon. Tudd, ezek erősítenek, adnak feladatokat, melyek többé tesznek.

S ami számomra a legfontosabb? Nem az úticél a fontos, hanem az, kikkel éled meg a csodákat. Kikkel mászol fel a helyre, s kik azok, akik melletted vannak, amikor nehéz időket élsz. Ez számít. Te, aki most olvasod is mellettem álltál az utamon, talán most is kísérsz? Köszönöm Neked

“El kell fogadnod a szívedben zajló változásokat, éppúgy, ahogy elfogadod az évszakok váltakozását is. S ha egyszer szívedbe költözik a tél, próbáld derűs nyugalommal kiböjtölni a tavaszt.”eh