2019. július 27.

Mi történt?

Elbizonytalanodtál, vajon jó döntést hoztál e?

 

Sokan, sokféleképpen aggódnak, mert azt érzik, senki nem érti meg őket, nem értik, amit mondanak, miközben folyamatosan hezitálnak döntéseik esetleges következményei miatt. Amikor egy számunkra fontos döntés meghozatala előtt állunk, semmi kétség afelől – az elmozdulás szükséges. Miért? Semmi másért csak azért, mert utat mindig választanunk kell. Ha egy helyzet megoldásakor sokáig tanakodsz, egyre mélyebbre süllyedsz és szinte beleragadsz a kialakult helyzetbe. Jártam e arra? Természetesen. Arra is emlékszem, amikor a barátaim aggódva kérdezték – mondd, kell ez neked? Akkor és ott csak azt tudtam és éreztem, hogy én magam leszek több, ha időt hagyok a döntésre, a tapasztalásra és a gyógyulásra.

 

Amikor egy bizonyos szituációban mérlegelni kezdünk – figyeld majd meg – hogyan suhannak át a gondolatok a fejedben.  Azok a gondolatok mi köré csoportosulnak. Magadat kérdőjelez meg vagy épp az összes többi szereplőt.  S hova tűntek az érzéseid? Nos, őket elnyomta a félelem. Ahogy szépen lassan tisztul a köd és egyre többet látsz meg nem a valódiból, hanem az igaziból. Rengeteg kérdéssel bombázod magad, mi a helyes, mi a helytelen – pedig ilyen nem létezik. Ez a te fejedben létezik csak. Azt, hogy valójában mit szeretnél, te magad is tudod – a következményektől tartasz, nem magától az elhatározástól. Amikor válaszút előtt állsz, dobj fel egy érmét vagy írd le egy – egy darab papírra a lehetőségeket. Amikor feldobod az érmét vagy a húzásra kerül a sor, abban a pillanatban világossá válik számodra, mire is vágysz igazából. Tudod, máris szurkolsz, azt húzd – az a fele essen le, amelyikre titokban vágysz.

 

Legyen az akár fej, akár írás. Nem is az a lényeg. Látod, milyen egyszerű? Mi magunk bonyolítjuk túl.

 

gj